A keresdi Bethlen-kastély, befejezésre várva

Idei célunk minél több romániai kastélyt felkeresni.

Dános irányába indultunk, felfedeztük magunknak a keresdi Bethlen-kastélyt. Természetesen neten utánanéztem a száraz adatoknak, de nem számítottam rá, hogy ennyire megérint a története.

Kezdjük a legelején. Zsúfoltságra számítottunk, sorbanállásra és várakozásra. Nem így történt, zárt kapu és egy szamár fogadott.

A kapun pedig egy csengő és a gondnok telefonszáma. Hívásunkra kitárult a kapu, a gondnok, aki egyszemélyben a restaurálási munkálatok vezetője is, elmesélte, hogy terveik szerint az év végére már szeretnének szállással is kedveskedni az ide látogatóknak, a“Pro Castrum Bethlen” egyesület adománygyűjtő erőfeszítéseinek köszönhetően.

Talán ez a legjobb hír a negyvenes évek óta. A tervek szerint a keresdi Bethlen-kastély 2018-tól kezdődően fokozatosan visszanyeri egykori pompáját, a szálláshelyeken kívül felújul a kápolna, a pince és a bálterem is.

Története dióhéjban: a reneszánsz stílusban épült kastély alapkövét a tizenötödik század közepén rakták le. Több évszázad viharával dacolva, épségben fennmaradt.

Egészen 1948-ig, amikor a kommunisták úgy döntöttek, hogy nagy királyság az államosítás és ami ellenállt az idő vasfogának, azt ők rövid úton “megoldják”. Mindent meglovasítottak, bútort, kerámiát, kristályt, ezüstkészletet. És amikor már nem fért a cucc a teherautókra, tüzet raktak a kastély udvarán.

Majd, valamikor 77 és 90 között, néhány bizonytalan és sikertelen restaurálási kísérlet után, a kastélyt sikeresen sorsára hagyták, átadva az enyészetnek.

Másképp fogalmazva, a román állam “megelégedett” a kastélybeli rablott javakkal,  majd amikor törlesztenie kellett volna a tartozásait, gondolkodás nelkül eldobta a Bethlen-kastélyt, mint egy rossz kesztyűt.

Utoljára a nagyszüleim javainak államosítási története háborított fel ennyire, pedig őket még emberi mivoltukban is megalázták. Minden totalitárius rendszer egy hatalmas tragédia, legyen szó nácikról vagy kommunistákról.

Reménykedem, hogy minél több emberhez eljut a Bethlen és az összes többi romániai kastély igaz története. Sajnos a legtöbbjük hasonló állapotban van, a beléptidíjak talán hozzájárulhatnak a restaurálásukhoz. Úgy, ahogy.

És remélem, hogy egyszer mindannyiukból kulturális központ lesz, előadásokkal, szálláshelyekkel minden jóhiszemű,  történelem és epítészet iránt érdeklődő ember számára. A Bethlen-kastélyban berendezett különféle műhelyek és tárlatok, fotó és képkiállítások, apró, de biztos lépések a megújulás irányába.

Szeretném, ha Romániában is bevezetnék az “Adopte un Chateau” alapítvány projektjét, amely lehetővé teszi a hozzájárulást a világ bármely pontjáról, a szomorú állapotban levő kastélyok es várak megmentéséhez.

Ajánlom, hogy kövessétek az ARCHÉ egyesület tevékenységét és a Castle Break projektet.

Türelmetlenul  várom,  mire készülnek 2018-ban.